18.rész

2013.augusztus 17.
-Kitty akkor mi most már végre együtt vagyunk?-nézett rám reményekkel teli és csak a válaszomra várt…..
Én nem mondtam semmit csak magamhoz húztam és ismét megcsókoltam.
-Ezt igennek vehetem?-kérdezte mosolyogva
-Igen-mondtam és már megint csókolóztunk.
Ez egy ideig így ment aztán csengettek.Lementem ajtót nyitni.Csenge állt az ajtóban.
-Szia!Te még mindig pizsibe?-csodálkozott-Egyébként Sam itt van?Délkörül eltűnt othonról és azóta nem láttuk-mosolygott.
-Szia!Igen itt van,épp filmet nézünk-mondtam.
-Aha értem-nézett rám kicsit furcsán,de még mindig mosolygott-Akkor megyek is.Samnek meg üzenem,hogy csak holnap indulnak vissza mert az apám meg a nagybátyámkicsit a pohár fenekére néztek.Na szia.
-Oké átadom neki-nevettem-Később pedig elmehetnénk valahová,szólok a többieknek is.Szia!-mondtam és visszamentem az emeletre Samhez.
-Az unokatesód már hiányol-nevettem és visszafeküdtem mellé az ágyra-Egíébként azt üzeni.hogy apukádék kicsit berúgtak szóval ma itt maradtok Csengéjéknél.
-Ez jellemző rájuk-nevetett-Na akkor úgy néz ki tovább maradok míg terveztem.Valami tervek?
-Hát…-mosolyogtam-Arra gondoltam,hogy szolnék a többieknek és kitalálhatnánk valami programot.
-Mondjuk egy mozi?-próbálkozott Sam.
-Nem volt elég még a filmekből?-kérdeztem és nyomtam egy puszit az arcára.
Feláltam és indultam volna öltözni,de Sam visszarántott az ágyra.
-Hova,hova kiscsaj?-mondta két csók között.
-Öltözni apuci-nevettem-Ha most nem kezdek el készülődni akkor holnapig se érünk ki és éhes is vagyok.
-Van egy ötletem-mondta-Készülődj el addig én hazamegyek az autóért és kb fel óra mulva itt vagyunk érted.
-Tetszik az ötlet.Szólok még Ricsink és Tominak.És amúgy hová is megyünk?
-Felőlem őket is hozhatod-mondta Sam ,de láttam rajta.hogy nem tetszik neki az ötlet.
-Figyelj ha nem akarod nem szólunk nekik-mondtam kicsit szomorúan.
-Semmi baj Kitty jöhetnek-mondta-Akkor fél óra mulva itt vagyunk érted.Szija!-mondt,megpuszilta a homlokomat és elment.
Gyorsan lezuhiztam,felöltöztem és Írtam Ricsiéknek,hogy jöjjenek át mert bemegyünk a városba.
Olyan 10 percen belül meg is érkeztek.Elmeséltem nekik,hogy összejöttem Sammel amit Tomi nem fogadott valami jól.
-Ugye most csak viccelsz?Kitty ne légy hülye.Hisz nem is ismered.-nézett rám szomorúan Tomi.
-Elég jól ismerem ahhoz,hogy el tudjam dönteni,és egyébként is mit érdekel az téged,hogy én kivel járok?
-Nem akarom,hogy megint az legyen a vége mit Ádámmal-mondta.
-Miért lenne az?Sam nem olyan mint Ádám!Egyébként is rám van írva,hogy Kitty vagyok,naív vagyok rúgjon belém mindenki?!!?Csak boldog akarok lenni!Olyan nagy kérés ez?-kiabáltam.
-Srácok nyugodjatok már le!Egy ilyen dolgon nem kéne veszekednetek!-próbált minket nyugtatni Ricsi.
-Kitty én csak….á mindegy inkább lelépek sziasztok-mondta és elviharzott.
Nem tudom mi lett Tomival.Soha nem láttam még ilyennek.Lerogytam a földre és folyni kezdtek a könnyeim.Ricsi leült mellém és átölelt.
-Miért csinálja ezt?Miért nem örül annak,hogy én boldog vagyok?-sipogtam.
-Kitty ez bonyolult.Tomi ő csak jót akar neked-próbált vigasztalni Ricsi.
-Akkor magyarázd el mert én ezt nem értem.
-Figylj! Tomi…..
Nem tudta befejezni mert megjött Ricsi és Csenge.Mikor Sam meglátott minket eltűnt a mosoly az arcáról és odasietett hozzám.
-Mi folyik itt?Kitty mi történt?-nézett Sam felváltva rám és Ricsire.
-Kicsit összekapott Tomival én pedig próbáltam megvigasztalni-válaszolt helyettem Ricsi.
-Oké haver most már itt vagyok úgyhogy bízd ezt rám te meg inkább lépj le!A délutáni program lefujva!-válaszolt bunkón Sam.
Ekkor elöntött a düh és elkezdtem kiabálni vele.
-Sam nem beszélhetsz így Ricsivel és nem kell elmennie!Ugyanannyi joga van itt lenni mint neked és nem fogom hagyni,hogy így beszélj a legjobb barátommal!!
-Jó tudod mit csináljatok amit akartok nem érdekel!-mondta és kirohant az ajtón.
Mi van ma? Mindenki rohangálos kedvében van? De nem hagyhattam,hogy így mennyen el ezért othagytam Ricsit és Csengét és utána futotam.
-Sam állj már meg!
-Mond mit akarsz?-nézett rám és láttam a dühöt a szemében.
-Sajnálom,hogy kiabáltam,de nem szeretem ha így beszélnek azokkal akik fontosak számomra és Ricsi az.Kiskorunk óta a legjobb barátok vagyunk és ha egy kicsit is számítok neked akkor ezt elfogadod.
-Jó igazad van csak nem bírtam nézni ahogy ott ölelget.
-Sam semmi okod a féltékenykedésre-mosolyogtam és megcsókoltam.
Visszamentünk a házba,de a többiek már eltüntek.Dobtam Ricsinek egy SMS-t,hogy minden rendbe és,hogy hol vannak.Rögtön jött a válasz,hogy bültük egy colára a presszóba.Sammel utánuk mentünk és miután minden nézeteltérést megoldotunk a hangulat s egyre jobb lett.Testileg ott voltam a többiekkel de az eszem nagyon elkalandozott.Egész idő alatt azon gondolkodtam,hogy mi üthetett Tomiba.Este 10 körül elbúcsúztunk a többiektől és elindultunk haza.Mivel anyuék nincsenek othon ezért Sam ma nálunk aludt.Nagyon elvoltunk.Beszélgettünk,hülyéskedtünk,filmet néztünk és végül Sam karjai közt aludtam el,ami nagyon jóérzés volt.
Hajnalban a telefonomra keltem.Egy SMS jött Tomitól.
,,SAJNÁLOM”
Nem írtam neki vissza inkább majd reggel átmegyek és beszélek vele.Visszafeküdtem Sam mellé.Egy ideig még néztem,hogy alszik de végül engem is elnyomott az álom.