Ma csupa jó érzésre keltem,mert Sam ott olt volt velem.Azt hiszem kezdek belezúgni.Sajnos reggeli után el kellet mennie,mert hívták a szülei,hogy korábban indulnak.Miután elbúcsúztam tőle felmentem felöltözni és már indultam is Tomiékhoz.Egész úton azon gondolkodtam,hogy mit mondjak majd neki és,hogy mi lehet a baja.Mikor odaértem az anyukája kedesen fogadott és felküldött,hogy nyugodtan keltsem fel Tomit.Bizonytalanul lépkedtem fel a lépcsőn amikor Máté,Tomi kisöccse futott velem szembe.
-Kitty,Kitty!-ölelt meg mosolyogva Máté.
Nagyon szeretem ezt a kis bajkeverőt.Mikor kisebb volt nagyon sokat vigyáztunk rá Tomival.
-Szijja rosszcsont.A bátyád még alszk?
-Azthiszem.Tegnap nagyon szomorúan jött haza és azóta ki se jött a szobájából-mondta szomorúan.
-A fenébe!Gondolod jobb kedre tudom deríteni?-kérdeztem ls mosolyt erőltettem az arcomra.
Bekopogtam az ajtón és miután nem jött válasz benyitottam.Tomi az ágyén feküdt és zenét hallgatott.Mikor észrevett kivette a füléből a fülhallgatót és félrerakta a laptopját.
-Szia-köszöntem.
-Szia.Mit keresel itt?-nézett rám csodálkozva.
-Beszélni szeretnék veled-mondtam és leültem mellé az ágyra.
-Mondjad,hallgatlak!-mondta,de
-Elmondod miért rohantál el tegnap?
-Lényegtelen.Most már úgy is mindegy.
-Tomi ne csináld már!Mond el!Nem akarom,hogy haragudj rám.Főleg,hogy azt sem tudom mit tettem.
-Kitty mondtam,hogy már lényegtelen!Te Sammel jársz és remélem boldogok lesztek.
-De légyszives mond el!-könyörögtem.
-A fenébe is Kitty miért nem tudod hanyagolni a témát?-kiabált-De tudod mit?Ha annyira akarod elmondom.SZERETLEKE!Most már boldog vagy?Már egy ideje el akartam mondani,de akkor összejöttél Ádámmal aztán miután szakítottatok nem akartalak vele zaklatni mert nagyon kiborultál,jobbnak láttam ha csak barátként vagyok melleted és most meg jön ez a Sam gyerek és te meg az ő karjaiba kötsz ki!Tessék itt az igazság amire kiváncsi voltál és most inkább légyszi menny el!Egyedül akarok lenni!
Nem mondtam semmit csak felálltam és elindultam az ajtó felé,de még visszanéztem rá és csak annyit mondtam,hogy sajnálom és becsaptam magam mögött az ajtót.Lerohantam a lépcsőn és egészen hazáig futottam.Mikor hazaértem még nem voltak othon anyáék.Írtak egy SMS-t ,hogy csak estére érnek haza.Felmentem a szobámba,hanyatt vágtam magam az ágyon és sírni kezdtem.Szeretem Tomit,de csak mint barátot és nem akarom őt elveszíteni.Ezek a gondolatok jártak a fejembe amikor csengettek.Levonszoltam magam a lépcsőn és kinyitottam.Tomi állt az ajtóban és láthatta a szememen,hogy sírtam mert nem mondott semmit csak megölelt.Ott álltunk pár percig mikor Tomi megszólalt.
-Kitty én nem akarlak elveszíteni!Ha több nem is lehet köztünk barátságnál én beletörődöm,mert te mindig mellettem álltál és rád bármikor számíthattam-mondta és nyomott egy puszit az arcmra.
-Tomi tudod,hogy nagyon szeretlek,de csak úgy mint egy barátot vagy mint egy testért és én sem akarlak elveszíteni-mondtam és könnyek folytak végig az arcomon.
-Kitty ne sírj!Minden rendben van –nyugtatott-Mit szólnál ahhoz ha szólnánk a többieknek és kimennénk a tóhoz?
-Benne vagyok-törölgettem a könnyeimet.
-Akkor szóljunk a többieknek és nyomás.
Így is tettünk.Szóltunk mindenkinek és kimentünk ,,úszni’’ egyet a tóhoz.Nagyon jól éreztem magam.Úgy tűnik Tomi és köztem minden rendben lesz.
Miután hazamentem vacsiztunk és utána közösen anyuval és Danival megnéztünk egy filmet.A fil után felmentem zuhizni,beszéltem még Sammel azután fellestem facebookra egy kicsit beszéltem Levivel és Ricsivel aztán elindítottam egy filmet és elaludtam.
Žiadne komentáre:
Zverejnenie komentára